2017. október 30., hétfő

Láthatatlan ősz

→ Száz szavas
→ Vakság
→ Fogalmam sincs, honnan jött


A levegőben a frissen lehullott avar megnyugtató illata terjengett. Érezte az arcán a csípős őszi szél játékát. A fuvallat felborzolta hullámos tincseik, melyek utolsó emlékei szerint színeikben versenyre keltek a végtelenül változatos levelekkel.
Lehunyta világtalan szemeit, és azt képzelte, hogy csak összezárt szemhéjai miatt nem láthatja a színpompás, egyszerre vad és otthonos park szépségét. Hallgatta a magasnak vélt fák lombjain lengedező száraz levelek különös zenéjét. Fekete kabátja hol melegnek, hol hűvösebbnek érződött, ami jelezte számára, hogy a nap néha előbújik a lomha felhők takarásából.
A természetben állva olyan gyönyörűnek látta az őszt, amilyennek egy ember azt csak a képzeletében képes.

2 megjegyzés:

  1. Girl, említettem már, hogy nem tudok kommentet írni? Akkor most megemlítem. Nem tudok normális kommentet fogalmazni. Ellenben, te igencsak jól fogalmazol, like these 100 words were pure art. Teach me please (és most eszembe jut a srác, aki mondta, hogy miért nem írunk magyarul, én meg így: cause I hella can't sorry). Szóval te lyány, ez valami csoda volt, annyira letisztult, mégis zseniális az egész! Love yaaa <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyuh, köszönöm <3
      És igen, I just can't. I mean, ez olyan, hogy ha rászoksz, akkor jön. :'D

      Törlés